IV. Villásreggeli beszámoló: HOGYAN LETT KISS ULRICH SJ TESTVÉRE AZ EGYIK LEGMENŐBB NÉMET-MAGYAR CÉG TOPMENEDZSERE?

IV. Villásreggeli beszámoló: HOGYAN LETT KISS ULRICH SJ TESTVÉRE AZ EGYIK LEGMENŐBB NÉMET-MAGYAR CÉG TOPMENEDZSERE?

IV. Villásreggeli beszámoló: HOGYAN LETT KISS ULRICH SJ TESTVÉRE AZ EGYIK LEGMENŐBB NÉMET-MAGYAR CÉG TOPMENEDZSERE?

Multik Magyarországon és az inkulturáció címmel szervezi ősszel folytatódó villásreggeli-sorozatát a Kiss Ulrich SJ-féle Management by Jesus üzleti klub. A szeptember 11-iki alkalom előadója a pesti Loyola Caféban Kiss Kornél, a német hátterű T-Systems, majd IT-Services Hungary Kft. egykori menedzsere volt.

„Legfontosabb tanácsom mindazoknak, akik németekkel dolgoznak együtt: nem elég megtanulni a nyelvüket, a mentalitásukat is el kell sajátítani” – fogalmazta meg üzenetének lényegét a Management by Jesus üzleti klub szerdai villásreggelijén Kiss Kornél. A T-Systems, majd a német hátterű cégből alakult IT-Services Hungary Kft. egykori menedzsere hozzátette: míg a németek mindent előre megterveznek, a magyarok sokszor rögtönöznek, és a „Majd megoldjuk!” – nagyfokú kreativitással járó – mentalitás jellemzi őket.

Ha például valamely rendszerben hiba támad, nem elégszenek meg azzal, hogy elhárítsák a problémát, de mindjárt tervet dolgoznak ki arra is, a jövőben hogyan lehet elkerülni a hasonló gondokat.

A két kultúra képviselőinek ezért nem mindig könnyű együtt dolgozni, pedig gyakran ugyanaz a szándék vezérli őket, csak éppen „elbeszélnek egymás mellett”. Az előadó szerint a németek észjárását nem lehet megváltoztatni: ők hagyományosan úgy gondolják, hogy mindahhoz, ami a munkasikerekhez kell, ők értenek a legjobban. A magyar partner ezért leginkább annyit tehet, hogy kemény helytállással bebizonyítja, alkalmas a feladatra, sőt akár még jobban is elvégzi az adott tevékenységet, mint német társai.

Kiss Kornél mögött kalandos életút áll. Német édesanyjával és magyar édesapjával, valamint – utóbb jezsuita szerzetesnek álló – testvérével, Kiss Ulrich-kal 1962-ben Németországba költözött; szülőhazájába csak húsz év múlva látogatott vissza először, s egészen 2005-ig külföldön élt. Alsó fokú tanulmányait Németországban, az egyetemet Belgiumban végezte, majd egy németországi francia cégnél, a L’Oréal leányvállalatánál kezdett dolgozni kontrollerként. Mivel azonban hamarosan úgy érezte, a mechanikus számok világában a gépek jobban eligazodnának, mint az ember, belevetette magát a számítástechnikába, és könyvekből, kvázi  autodidakta módon megtanult programozni.

Az információs technológia világában immár egy másik, elsősorban teherautókat és hajómotorokat gyártó német cégnél mélyült el, majd 2005-ös hazatelepülésekor a német hátterű T-Systemsnél kamatoztatta tapasztalatait. „Amikor munkába álltam, az a félelem élt bennem, hogyan fogják a magyarok elsajátítani a német munkamorált. Aggodalmam feleslegesnek bizonyult: kollégáim megállták a helyüket, és nagyon keményen dolgoztak. Tették ezt annak ellenére, hogy hatalmas különbségek voltak a fizetésben: míg nálunk az órabér 25 euró körül járt, a németeknél az átlag 60-80 euró, sőt nem ritkán 120 euró volt” – magyarázta Kiss Kornél.

A két munkakultúra közti különbség a betegállományban töltött idő mennyiségében is megmutatkozott: a magyarok évente átlagosan három napot töltöttek távol ilyen jogcímen, a németek viszont több mint két hetet.

Az előadó a T-Systems – majd az abból létrehozott IT-Services Hungary Kft. – magyarországi hőskorát élte meg aktív évei során: belépésekor a vállalat 200 fővel indult, hogy aztán távozásakor már 4,5 ezer fősre bővüljön. Ez idő alatt a saját környezetében is megtapasztalta, mint vált az ország, illetve cége a német gyárak „összeszerelő-üzeméből” az egyre nagyobb hozzáadott értékű, például tervezési feladatok végrehajtójává. Közben a német munkamorált a hatékonyság terén is módja volt megtapasztalni: nem volt ritka, hogy a tulajdonosok a profit szinten tartását vagy növelését egyik évről a másikra 15 százalékos költségcsökkentéssel akarták biztosítani. Ez még tartható elvárás volt, amikor viszont a németek egy alkalommal az anyacég négymillió eurós hiányát a magyarokon akarták megspórolni, Kiss Kornélék közölték, hogy ez irreális elképzelés; a tulajdonosok végül el is álltak a tervüktől.

A vállalati hatékonyság ezzel együtt a villásreggeli előadója szerint továbbra is kulcskérdés, melyre a válasz egyre inkább az automatizálás lesz. Az viszont egy sor további kérdést vet majd fel, melyek megválaszolása már egy következő villásreggeli témája lehetne. Talán lesz is.

További részletek a témáról a Kiss Kornéllal készített interjúnkban, fotógaléria pedig ezen a linken.

Add Your Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *